Az idősek száma a társadalmakban gyors növekedést mutat, és a jövőre vonatkozó projekciók alapján még évtizedekig emelkedő tendenciával számolnak a szakemberek. A 2020-ban mért körülbelül 1 milliárd 60 éves és idősebb személy száma 2050-re várhatóan 34%-al tovább fog emelkedni. Európát fókuszba helyezve hasonló tendenciák fedezhetőek fel, a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya a 2019-ben mért 20,4%-ról 29,6%-ra növekszik 2050-re. A korcsoport arányának növekedésével várhatóan az általuk támasztott elvárások és szolgáltatások iránti igények is növekedni fognak, ennek üteme pedig, azon túl, hogy az előrejelzések alapján még hosszú évtizedekig emelkedő tendenciát mutat, egyre több országban idézi elő a számukra biztosított egészségügyi és szociális ellátások és szolgáltatások jelenlegi rendszerben való fenntarthatatlanságát. Az ellátórendszerekre nehezedő nyomás következtében sürgetővé válik azok újragondolása és átalakítása, új szempontok beépítése. A tanulmány célja bemutatni a hazai, elsődlegesen idősek számára biztosított alapszolgáltatásokat, melyek közül a vizsgálat fókuszában az idősek nappali ellátása áll. Ezen ellátás kiemelt jelentőségű, amennyiben az ellátórendszer megreformálásának szempontjából a közösségi alapú, ún. otthon közeli ellátások és az ellátást igénybevevők minél hosszabb távú, megszokott környezetben történő segítése a cél. Az idősekhez és idősödéshez szorosan kapcsolódó aktív idősödés fogalma és ennek lehetősége lehet az egyik új, innovatív irány az ellátások, így az idősek nappali ellátásának alakítása, újrastrukturálása esetében is.